Virágoskert, földieper, veteményes, kukorica

Szerdán nem esett az eső és a szél sem fújt, így amikor délelőtt már enyhébb volt az idő kivonultunk a lányokkal. Ők Foltost, a nyulukat látták el fűvel, simogatással. Én az utcától a házig húzódó virágoskertet kapáltam át. Az eső rettenetesen ledöngölte a földet. Megszabadítottam a fiatal cserjék tövét is a gaztól, fűbenövéstől.

Délután a kertbe mentünk ki. Bekapáltam a földiepret, amit nem is akartam, de amikor hozzákezdtem, láttam mennyi gaz bújik meg a levelek alatt. Végül két nagy vödör gaz ment a komposztálóba. Ültettem körömvirágot (Calendula officinalis) a veteményesbe és Zsuzsi ültetett egy sor rézvirágot (Zinnia elegans) a veteményes szélébe, csak a szépség kedvéért. Földbe került a kukorica (NUGAT 72) is. Nem várok májusig. Most vizes a föld, folyton esik az eső.

Egyébként a homokos talaj miatt engem mindenki sajnál, hogy milyen rossz minőségű földön kell dolgoznom. Én viszont szeretem, mert már kitapasztaltam, hogy mi terem szépen, mivel érdemes foglalkozni, könnyen lehet művelni, és így több napos eső után is hamar felszárad a felső réteg és lehet benne/rajta dolgozni.

Bekapáltam még a szépen fejlődő hagymát, borsót, sárgarépát, petrezselymet, salátát. Apró gazok rengetege nyomul a sok eső és a meleg hatására, és le is volt döngölve nagyon a föld. Én nagyon szeretek itt élni minden évszakban, de a tavasz kimondottan gyönyörű, amikor kilépünk a hátsó teraszon és rálátunk a szomszédok kertjére, ahol gyönyörűen virítanak a gyümölcsfák. Télen elég kopár a vidék, mint mindenütt, de tavasszal, amikor minden kilombosodik gyönyörű lesz minden.