Borsó, hagyma, írisz, tayberry

Többször nekifogtam, de végül sikerült bekapálnom a szépen kikelt borsót, fokhagymát, vöröshagymát.

Megkapirgáltam az íriszek környékét. Nálam az íriszek egyáltalán nem nekik való helyen vannak, mégis gyönyörűek. Egy csatorna kifolyásához ültettem el a töveket, amikor egy nagyon hideg tavaszi napon ajándékba kaptam őket. Semmit nem tudtam akkor még róluk. Azóta megtudtam, hogy a száraz hely ideális nekik. Az, hogy nálam mégis szépek az annak köszönhető, hogy a régi komposzt helyén vannak, így itt a talaj tápanyagban nagyon gazdag. Még a tyúkhúr is ötszöröse is itt, mint máshol. Az íriszek mellett nád található, amely nagyon is szereti itt, hiszen neki ideális a nedves környezet.

A régebben ajándékba kapott, és csak sebtében elrakott tayberryt, most végre átültettem végleges helyére. A szeder foghíjakat egészítettem ki a négy kis tővel. Remélem, nem zavarják egymást. Itt már van drót, amire lehet őket kötözni. Nagyon hosszú és rettenetesen tüskés hajtásai vannak, ami nem túl szimpatikus a gyerekek mellett, de majd vigyáznak. Azért szeretem a szedret, mert nincs rajta tüske, és a lányok szabadon legelhetnek róla.

Virágzik a cseresznye, nyílnak a tulipánok, a györgyike.