2010. április 3., szombat

Madárbarátság: odúk, fészkelőhelyek, itató, fürdő

Egész télen etettük a madarakat. Utána is olvasgattam – meg azért volt valami fogalmam is róla -, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a kertünket jobban szeressék a madarak.

Többféle eleséggel etettem, tettem ki itatót, fürdetőt, és még a télen kitettünk egy odút is, de nem valami jó helyre, mert bár ott a lányok, közelről láthatták volna az odú forgalmát, de a madaraknak túl közel volt. A belső udvarra, az új fáskamránk oldalára volt felerősítve. Ezen a belső udvaron rengeteg idegen macska mászkál, szerintem ez sem volt túl vonzó dolog az esetleges lakóknak.




Ezért úgy döntöttem, hogy kihelyezzük a gyümölcsösbe ezt az odút, és még egy másikat is. Hiszen itt számítok főleg a madarak segítségére, a kártevők pusztításában. A lányok sokat vannak a hátsó kertben egész tavasztól őszig, így ott is láthatják majd, ha beköltözne valaki.



Azt olvastam, hogy az odúkat célszerű szeptember-októberben kihelyezni, hogy a madarak szokják és tavaszra már egy elfogadott helyre költözzenek be. Esetleg télen tudjanak hová behúzódni. Az MME lapján olvasom, hogy soha nem késő kihelyezni az odút, mert az énekesmadarak évente háromszor is költenek, tehát egy későbbi költésnél lehet, hogy felhasználják a miénket is.

A belső kertben van egyébként két kis „fészkelőkas”, melyet ajándékba kaptak a lányok. Erről ezt olvastam az MME lapján: „Fészkelőkas ökörszem és vörösbegy számára (nyíltabb területeken kisebb cinkeféléknek). Védett zugokba, farakások mellé, sövények alsóbb részébe tegyük. Természetessége miatt kedvelt fészkelőhely.”



Én egy leyland ciprus belső zugába helyeztem el az egyiket, a másikat az udvar elejében lévő tűztövis bokorra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése