A hétfő sok intézkedéssel indult, ami átnyúlt a délutánba is. Viszont az intézni valók közül semmit nem sikerült véglegesen lezárni, elintézni, ami bennem, Balázsban és a lányokban is nagy feszültséget halmozott fel.
Hogy levezessük ezt a felgyülemlett feszültséget, Zsuzsi, Zsófi, apa elmentek sétálni, bóklászni a közeli erdőbe. Én nekiestem az udvarnak és lenyírtam a füvet. Ezzel megvan a második fűnyírás idén az udvaron. A kert még maradhat úgy döntöttünk Balázzsal.
Mire végeztem, Ők is megérkeztek. Ők is, én is csak vonszoltuk magunkat, de jobban voltunk. Míg a lányok hintáztak, bicikliztek még egyet, én az utcai részen gyorsan kikapáltam az aprócska virágoskertből a gazt. Ez itt egy lehetetlen hely, mert nem lehet locsolni, rettenetes rossz a talaj. Egy árokpart-szerű az egész. Nagyon mostohán kezelem én is, de azért a portánk elejét rendben kell tartani. Igyekeztem ide igénytelen növényeket ültetni, mármint olyanokat, amelyek megbirkóznak a mostoha körülményekkel. Az írisz (Iris spp.) erre nagyon jól bevált és szépen fejlődik a szivarfa (Catalpa binonioides) is. Ezeket egyébként, mind ajándékba kaptam a már korábban emlegetett Gizike nénitől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése