Délután átültettem, illetve szétszedtem két tő Fokföldi ibolyámat (a könyvek szerint Afrikai ibolya), amiből csináltam hatot. Aztán nagy nehezen elszántam magam, hogy nekilássak a mályváim megfiatalításának. Csak elkezdenem volt nehéz, de aztán ment mint a karikacsapás. Már itt az ideje, hiszen augusztusban kell csinálni. Tavaly, amit ültettünk - úgy emlékszem akkor a Papa csinálta - mind megfogant, de a telet már kevés vészelte át. Idén jobban oda kell rájuk figyelnem a teleltetésnél. Délelőtt vettem virágföldet, amiből el is használtam vagy harminc litert.
Mire minden idős tőről szedtem, törtem fiatalításra szánt dugványt, addigra harminc kis edény telt meg. Most a fás kamra oldalában sorakoznak szépen felcímkézve. A címkéjükre az írtam, hogy melyik milyen színű. Azért címkézem fel, hogy jövőre nekogy valami egymást ütő színt ültessek közös ládába.
Az öreg tövekről leszedtem az elhervadt virágokat, elsárgult leveleket és kitettem őket egy naposabb helyre. Szerintem azért néznek most ki kicsit leéltebbnek, mert nem voltak tűző napon egész nyáron, pedig tudom, hogy a mályva azt szereti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése