Kalandtúra Tiszadobon

Ahogy terveztük, szombaton elmentünk Tiszadobra. A lányok és apa rögtön csobbantak a Tiszában. (Mi így hívjuk, hogy: a Tisza, de ez igazából nem a folyó Tisza, hanem egy holtág, ahol kialakították a falusi strandot.) Amikor lementünk mi voltunk csak. A lányokat - főleg Zsófit - meg is rettentette a "hatalmas" víz. Amikor a múltkor lenn voltunk, annyian voltak, hogy fel sem fogta a víz méreteit. Most, hogy nem volt senki, kitárult a tér és így már kicsit rémisztő volt neki. Azért a part közelében jól elszórakoztak. Én ott is hagytam Őket és csak később mentem értük.
Az alapos fürdőzés megtette hatását: farkaséhesen jöttek haza. Így jól esett a finom ebéd, amit a Mama készített. Húsleves volt rengeteg zöldséggel, a második pedig sült csirke salátával, illetve a kisebbeknek krumplival. Lehet, hogy mert az édesanyám főztje, vagy mert nem nekem kell csinálni, csak leülni mellé, de anyánál mindig jobban esik minden.
A szokásos délutáni pihenő után Zsuzsi elment a Papával Dédihez, hogy lovazhasson és segíthessen az állatok körül. És itt következett az igazi kaland, ugyanis Csillag megriadt valamitől, és kivágtázott az istállóból és Zsuzskát alaposan fellökte. Rögtön jöttek haza a Papával. Szegény jól megijedhetett, de csak amikor elkezdte mesélni az eseményeket, akkor sírta el magát. Gyors fürdetés, fertőtlenítés következett, majd visszatértünk mindannyian a tett helyszínére, a Dédihez. Zsuzsi szeretett volna néhány képet, amin Kacérral van, de a fellökés után már nem sok kedve volt hozzá. Azért készítettünk pár fotót, amin most Zsuzska elég bátortalan, de ez nem is csoda.

Itt Zsuzsi és Csillag próbál kibékülni a nagy esemény után.

Azért az igazi kedvenc mindig Kacér marad, bár most vele is bátortalanabb volt.

Azért nagyon ügyes volt és büszke vagyok rá, hogy oda mert menni a lovakhoz és továbbra is nagyon szereti őket.

A két ló egyébként a kezdetektől nagyon jóban van. Mindent együtt csinálnak. Együtt eszik le a dédi szőlőjét, együtt legelnek, együtt sétálgatnak.

Zsófi nem nagyon keresi a lovak társaságát. Ő csak kívülről nézi az akciókat.

És van aki Őt nézi.

Itt már nagyon látszik a társaságon a fáradtság, ami a rettenetes hőségnek is köszönhető volt. Ezért, még mielőtt elindultunk volna haza, újra lementek fürdeni a lányok, apa és a Papa. A Papa felszerelkezve egy nyugszékkel, hogy beülve a víz szélébe kiáztathassa a lábát és lazíthasson, illetve segítsen vigyázni a lányokra.

Mire megjöttek én összepakoltam, majd alapos vacsorázás után elindultunk haza.

Megint nagyon jól éreztük magunkat. Jó nap volt nagyon a nagy kaland ellenére. A jövő héten ismét jövünk, de akkor már a munka lesz a lényeg nem a lazítás. Lecsót fogunk elrakni a Mamával télre. Persze a gyerekek lazíthatnak majd a Papával. A héten itt van nálunk Jaki, a Mamáéknál Beni, így majdnem teljes lesz a csapat, csak bírjon velük a Papa.