Az előző napi családi találkozóról olyan fejgörccsel jöttem haza, hogy alig éltem. Reggelre sikerült a nagyját kipihenni, de még nem voltam tökéletes. Egyébként is pihenést terveztem, de így már biztos lett a dolog.
Jutka nénihez (a szomszéd kertészet) gondoltam menni, mert már régen találkoztunk, és egy most született rokongyereknek ruhákat ígértem. Amikor felhívtam, azt mondta jöhetünk, de neki főznie kell, tehát nem ér rá kóborolni most a kertben velünk. Mondtam, hogy nem baj, csak beszélgetni szeretnénk.
Nála volt vendégségben Piroska, egy siket rokona, aki szájról olvas, így simán tudok kommunikálni vele én is. Nagyon kedvelem. Egy nyitott, közvetlen, nagyon normális nő. Jókat tudok beszélgetni vele. Zsuzsit láthatóan zavarta a helyzet, viszont Zsotya nagyon feloldódott vele. Leültek egymással szemben, Piroska az arcával játszott neki, jelelt is és Zsotya válaszolt neki, kommunikáltak. Mi Zsuzsival benn voltunk Jutka néni konyhájában - aki fánkot készített Piroska tiszteletére és a gyerekek örömére - és csak azt hallottuk, hogy először kuncognak, majd nevetgélnek, aztán felszabadultan kacagnak.
Én jót beszélgettem Jutka nénivel, Piroskával, megcsodáltam a kertben a változásokat (új csobogó, kivágott fák). Egyszerűen lazítottam. Nagyon jól éreztük magunkat, mint mindig. Egy igazán felemelő, ellazító délelőtt volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése