A múlt vasárnap nagy akciója volt, hogy kiirtottuk a tapadókorongos vadszőlőnk nagy részét. Észrevettük, hogy vizesedik a gyerekek szobájának egyik sarka. Azonnal tudtam, hogy az elhanyagolt és halogatott visszavágás bosszulja meg magát.
A probléma ott kezdődik, hogy itt a házak a mezsgyére épülnek, így nem nagyon tudjuk, hogy mi történik a ház háta mögött. A növény a ház hátulját futotta be első sorba, a mi udvarunkon a kisebbik, kordában tartott része van.
Ősszel terveztem, hogy visszavágom az előző lakó által ültetett, mára már jó nagyra nőtt vadszőlőt. De elmaradt valahogy... Nagyon tetszik a nyári zöldje a ház falán és az őszi lombszíne is. És valójában mindig is tetszett és szerettem volna, hogy a mi házunkon is legyen. A baj az, hogy elhanyagoltam. Igen nagy tempóban nő és kúszik mindenhová. A mi esetünkben az volt a baj, hogy a csatornába is "belemászott" szinte teljesen beszőve azt, és a lehullott leveleket soha nem tisztítottuk ki a csatornából, így az az évek során egyre vastagabb réteget képezve - földdé átalakulva - eltömítette a csatornát. A pénteki egész napos havazás után, szombaton nagyon jó idő lett, és egész nap olvadt a hó. Az eltömődött csatorna nem tudta ilyen iramban nyelni a vizet, ami így eláztatta a falat. Vasárnap reggelre, pedig megjelent a vizesedés a szobában.
Két órányi munkával kitisztítottuk a szomszéd udvaráról a csatornát. Kiszedtük a hatalmas jég-föld darabokat és az alatta lévő trutyit, illetve levágtuk a ház faláról, a csatornából az indákat. Csak a lányok szobájának nyugati falán marad meg a növény, amelyre ezek után fokozottan oda kell figyelnem és nem kell sajnálnom tőle a metszőollót.
Tanulság: nagyon vigyázni kell a növényekkel.
Odafigyelve kell kertészkedni, mert vagy a növény pusztul el, ha nem megfelelően gondoskodunk róla, vagy kárt tesz környezetében, ha nem vagyunk elég figyelmesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése