2010. március 31., szerda

Ültetés, veteményezés, rózsalugas

Délelőtt a földbe került a borsó-, petrezselyem-, sárgarépa-, jégsaláta mag. Bekapáltam az íriszeket, a kertben lévő öt tőke szőlőt, a frissen telepített rebarbarát, a földiepret. Kicsit szeles, hűvös volt az idő, amikor kimentünk Zsotyával, de hamarosan olyan jó idő lett, hogy lekerülhetett rólunk a pulóver.
Most végre tisztáznom kell, hogy bár a blog címe a „Kata kertje”, mi itthon a porta hátsó részében lévő veteményest, gyümölcsöst hívjuk kertnek, a belső dísznövényes részt, amely közvetlenül körülveszi a házat, udvarnak. Szerintem az egyértelműség kedvéért a továbbiakban itt is így fogom nevezni a két különálló részt. Tehát udvar és kert.
Minden nappal több a gaz. Ma is már egy furiknyi gazt vittem a komposztra. Sajnos nem tudom olyan tempóban átrostálni a kész komposztot, amilyen tempóban termelem a komposztálni valót. Már megint nagyon szedett-vetett kinézetű a komposztunk. Olyan nagy mennyiséget kellene itt elhelyeznünk, hogy már nem fér a raklap-rácsok közé, amelyek körbefognák, rendezettebb külsőt kölcsönöznének az egyre növekvő kupacnak.
RózsalugasDélután lefestettem az ősszel elkészült rózsalugast. Ősszel már nem volt jó idő hozzá, így mostanra tolódott.







Gyönyörűek a nárciszok és a barkát bontó nyírfa, amelyen egész nap dolgoznak a méhek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése