2010. május 15., szombat

Esős időben

Már lehet, hogy unom, de a növényekre mégis csodálatos hatással van ez a rengeteg eső. Tegnap egy óriási vihar szerencsésen elkerült minket. A felhők földöntúliak voltak, kettő szivárvány is volt az égen, rengeteg villámlást lehetett látni. Nagyon örülök, hogy végül nem jött felénk ez az idő.


Tegnap többször is eleredt az eső, igen heves intenzitással. Aztán pillanatokon belül kisütött a nap. A kertben nem tudom a szedret bekapálni, mert nincs kedvem dagasztani a nedves földet. Itt nem nagyon van sár, mert a homokos talaj, egy fél órán belül művelhető az eső után, de összetapad, nem az igazi. Mivel a növényekre csodálatos hatással van ez az időjárás, nem izgatom magam.



A kertbe nem tudtam menni, ezért tegnap délután - már inkább kora este - egy régen halogatott teendőnket, a garázs rendbe tételét vittük véghez közösen. Mivel a lányok minden egyes vacakra rákérdeztek, és folyamatosan láb alatt voltak, így Őket rövid úton kipenderítettük a kertbe. Itt ástak, főztek, almát ettek az átválogatott téli maradványból, bicikliztek. Lefoglalták magukat.

Így mi tudtunk haladni és kb. két óra alatt átszálaltuk a téli itt-ott ledobott vackainkat. Ment a komposztra a rohadt alma, sárgarépa, cékla, petrezselyem. Legalább oda is viszünk egy kis változatosságot a sok gaz után. A garázs padlására felkerültek a ritkán használt, így idelenn nélkülözhető, csak lomot képző dolgok. Üres ládákban felkerült a polc tetejére a rengeteg üres befőttes üveg, amely majd jól jön nem sokára, például amikor elkezd érni az eper.


Zsófi tegnap örömujjongásban tört ki, amikor észrevett egy zöld epret. Minden nap megnézi az eperültetvényt és megkérdezi: Van már eperke? Még alszanak az eperkék? Az eperrel elindul a gyümölcsszezon, amit már mind nagyon várunk, de leginkább szerintem Zsófi. Ő kimondottan szeret bóklászni a kertben és csemegézni. Amint tudott járni, eltűnt és a szedresben lehetett megtalálni, amint ott eszegetett. Nagyon szeretek itt lakni, többek között ezért is, mert itt a lányok így élhetnek. Igyekszem minél inkább úgy alakítani a kertet, az udvart, hogy az Ő fejlődésüket, örömüket szolgálja.

A minap, amint a Hajzer Kertészetben sétálgattunk, Zsuzsi elsétálva egy bokor mellett mintegy mellékesen megjegyezte, hogy milyen szép ez a rózsalonc. Öt éves. Otthon látta az udvaron, de nem pont ezt, mert nekünk nincsen fehér, ez a példány pedig az volt, itt pedig forma, levél, virág alapján be tudta azonosítani. Sőt amikor fellelkesültem, hogy milyen ügyes, még egy bokorra rámutatott, hogy ez is rózsalonc. Nagyon örülök, hogy nyitott szemmel járnak, és nem minden bokor csak bokor, és nem minden virág csak, virág Nekik.


Még meg kell jegyeznem, hogy nincsenek illúzióim a garázs állapotát illetően, néhány héten belül visszaáll a régi „rend”, de addig is legalább be lehet lépni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése