Utolsó simítások

Végre eljutottunk Balázzsal addig, hogy hozzunk néhány vödör homokot, amibe elrakhatjuk a petrezselymet télre. Rengeteg petrezselymem van és végre mind homokban, dobozban.
Gyönyörű idő volt. A lányok élvezték a jó levegőt a napsütést.
Délután rostáltam három furik komposztot és betakartam a rózsákat. A nagy dézsából is kiengedtem a vizet és felfordítva várja a tavaszt.

Gyors bepakolás

Éjszakára nagyobb lehülés várható, ezért az összes mályvát, a gránátalmát, a díszpaprikákat, a kisebb leandereket bevittük a garázsba. A citromot Balázshoz, a "kisházba". A nagyobb leandereket a teraszra. Szombaton kerülnek végleges helyükre, vagy ha jobb lesz az idő később. Az egyik hatalmas, így rengeteg helyet foglal. Azért kerítünk majd neki helyet. Almát, sütőtököt betakargattam a teraszon. Száradó virághagymák -amarillisz, kardvirág - is mehettek a téli helyükre, a garázsba.
Ezzel megvan az utolsó nagyobb munka is. Persze azért vár még rám a levelek gereblyézése, a rózsák téliesítése, fagyérzékeny növények takarása és ami még eszembe jut, de ezek már csak simítások a többihez képest.

Kiürült a kert, minden betakarítva

Jó idő volt és hideget mondanak a hét második felére, így a petrezselymet is felszedtem. Letisztogattam és a furikban, illetve két kicsi ládában bevittem a garázsba. Még nem tudtam homokba tenni, mert nem volt időm homokot szedni, majd kicsit később. A szép leveleket összegyűjtöttem, megmostam, bezacskóztam és elraktam a fagyba. Kilenc kicsi zacskó lett, amiből négyet anyának adok.
Nem szedtem fel az összes petrezselymet, vagy két méternyit kint hagytam. Innen lesz még friss zöldem.

Őszi színek, őszi fények az udvaron

A sárgarépa betakarítása

Folytattam a betakarítást. Nem akartam, de az időjárás-előrejelzést látva úgy döntöttem, hogy a sárgarépát ma felszedem. Kiástam, letisztogattam, kiválogattam, homokba tettem és mehetett a garázsba a krumpli és a zeller mellé. Nagyon kevés szép van közötte. Sok az apró, de az egész együtt sok, így azt gondolom, hogy elég lesz télre. Még soha nem raktam el homokba, de most a rosszabb termés miatt nagyon meg kell becsülni minden szálat. A homokban remélem jobban megmarad.
Már csak a petrezselyem van kint a kertben. Amint az időjárás engedi, azt is igyekszem betakarítani.

Őszi kikericsem

Szeptember 14.-én ültettem el és már ilyen gyönyörű az őszi kikericsem. Nem ismertem eddig, és nem gondoltam, hogy még idén megmutatja magát. Nagyon szép őszi ajándék.

Lekvár, betakarítás, vadcitrom.

 Hajnalban kifőztem a lekvárt a szilvából. Öt kicsi üveggel lett, meg a kimaradt kóstoló. Hagytam ki bőven, hogy a lányok is kóstolhassák. Zsuzsinak nagyon ízlett kenyérre kenve. Kár lett volna veszni hagyni ezt a finomságot.

Már volt nálunk talajmenti fagy, ez látszik a sütőtök levelén és a paprikán is. Eddig hagytam a sütőtököt, de már nincs értelme. Szépen leszedtem a sárga, félig sárga példányokat és behordtam az udvarra, A teljesen zöldeket a kertben hagytam egy kupacban. Jó lesz a lányoknak töklámpásnak. Az indát elvittem a komposztra és kiszedtem minden már nem szükséges növénymaradványt. Paprikatő, babtő, gazok, lehullott levelek. Három furiknyi nyersanyagot vittem a komposztra.
Kiszedtem a karalábét, zellert és mehettek a garázsba. A letakarítás után, már csak a petrezselyem és a sárgarépa maradt a kertben. Ezeket hagyom még. Remélem nem esőben, vagy nagyon hidegben kell felszednem majd őket, de itt jobb helyük van, amíg ilyen szép az idő, és nincs komolyabb fagy.

A bátyám elvitte a neki szánt vadcitromokat. Tizenhárom tövet szedtünk ki. Sövényt akar belőle, a kerítésük mentére. Hatalmas tüskéi vannak, így remélhetőleg távol tartja majd a szomszédja kutyáit.
Én csak egy tövet hagytam magamnak. Egy szép, erős példányt. Remélem megmarad! A vadcitrom virágának nagyon finom illata van, de a tüskéi elég félelmetesek. Valami félreeső helyet fogok keresni neki tavasszal, ahol azért fog érvényesülni. Most marad a helyén.

Mályvák egy részének téliesítése és szilvaszüret

Anyával töltöttem a mai délelőttöt. Beszélgettünk, főztünk, így a kertbe csak a látogatás után jutottam ki.
Nem volt semmi nagy tervem, de a reggeli hidegekre tekintettel behordtam az ősszel dugványozott, fiatal mályvákat. Tavaly nagyon kevés fiatalításom maradt meg, mert a garázs elejébe tettem őket és megfáztak, amikor az ajtó nyitásakor beáramlott rájuk a hideg levegő. Most a leghátsó, de világos helyre raktam őket. Már van egy-két veszteségem, de még így is maradtak bőven. Behordtam még azokat a régi töveket is, amik nem a teraszon voltak, mer már a levelükön látszik, hogy kicsit megcsípte őket a hideg. Tele is lett az asztal a garázsba, de még a teraszon kinn vannak a mályvák, mert a védettebb helyen szépek, jól érzik magukat.

Amikor sétáltunk a kertben apával és anyával ettünk néhány szem mézédes szilvát a fáról. Esszük mi, de már túl édes és így nem nagyon fogy.
Amikor apa megszólalt, hogy: " Ebből lehetne jó lekvárt főzni, még cukor sem kellene hozzá!"
Hát elültette a bogarat a fülemben. Már nem nagyon van kedvem a lekvárfőzéshez, mert a rengeteg cukrot látom csak, amit megeszünk a finom lekvárban. De az, hogy cukor nélkül is jó lekvárt ehetünk, az jó. Balázzsal leszedtük a maradék szilvát a fáról és majd lesz, ami lesz.

Őszi teendők folytatása

Folytattam az előző nap megkezdett munkát. Összeszedtem az avart, az elszáradt egynyáriakat. Visszavágtam a sásliliomokat, a bazsarózsákat, az íriszeket., a mocsári hibiszkuszokat. A virágoskert jó részét sikerült beteríteni komposzttal, de nem lettem vele teljesen kész. A gyönyörű időben öröm a kertben dolgozni.

Tavaszi hagymások ültetése

Közel kétszáz virághagymát ültettem el a gyönyörű őszi időben. Miután átdolgoztam egy furik komposztot, felástam a virághagymák helyét. Rengeteg nárcisz-, kevesebb jácint-, illetve néhány tulipánhagymát kaptam anyától. Már vagy két hete, de mostanáig halogattam az ültetést. Egy hete Jutka nénitől kaptam egy hatalmas, illetve több kisebb liliomhagymát.
Nem akartam veszni hagyni egyik adományt sem, de már nagyon küzdök a helyhiánnyal. Az anyától kapott virághagymáknak felástam egy három ásónyomnyi helyet a kertben, közvetlenül a régi földiepres mellett. Két sornak alakítottam itt ki helyet. Szépen fog díszíteni tavasszal, jól látható helyen van (mármint számunkra látható és nem a külvilágnak, és ez a lényeg), és elválasztóként fog működni a veteményes és a földiepres között. Felástam, a kialakított árkot beszórtam komposzttal, bele a hagymákat, betakartam gereblyével és jöhetett még egy adag komposzt a nyomaték kedvéért. Persze nem lett elég a hely... A jácintokat és a tulipánokat előre vittem.
A liliomokat is előre ültettem. Nehezen találtam nekik helyet, de végül sikerült. A jácintokat és tulipánokat egy közös, nagy fészekbe tettem. Én jobban szeretem csoportosan a tavaszi hagymásokat, mint egy-egy szálat szétszórva.
Helyet kellett még keresnem a múlt héten vásárolt szellőrózsa-gumóknak. Növényt szerettem volna venni - fehér virágút -, de nem találtam sehol. Vettem két tasak gumót, Anemone 'De Caen' és Anemone 'St. Brigid' fajtákat. Az egyik teltvirágú a másik nem. Áztatás után ültetőkosárba tettem őket és így mentek a földbe. Szintén elültettem még, a régebben vásárolt kockásliliom (Fritillaria Meleagris) hagymáit is.
Mindent érett, átrostált komposzt közé ültettem. Öt furikkal használtam el. Eddig elég rossz tapasztalataim vannak a tavaszi hagymásokkal. Már sok virághagymát kaptam anyától és déditől is, de ami az Ő kertjükben gyönyörűen virít, az itt nem virít vagy csak egy, az elültetett tíz hagymából. Sok hagyma el is tűnik.
Most már elültettem minden hagymát amim volt, így a következő napokban komposzttal fogom beteríteni a virágoskertet, hogy kicsit feljavítsam a körülményeket a most elültetett, és a már földben lévő hagymák számára.

Közben igyekszem letakarítani a kertet. Kiszedtem az elvirágzott cíniát, és a paradicsomtöveket, amiken már nincs paradicsom. Három furikkal lett.

Őszi teendők

Igyekszem minden nap tenni valamit a téli készülődés jegyében. Péntek a takarítás napja nálunk. Míg a lányok óvodában vannak, addig megcsinálom, így szabad a szombatunk és együtt tudunk lenni. Miután kitakarítottam, csak kevés időm maradt, de igyekeztem egy-két apróságot megcsinálni.

• Leszedtem 7 érett sütőtököt. A többi még maradhat, érhet.
• Szedtem cínia és körömvirág magokat, hogy jövőre is legyen mit ültetni és ne kelljen venni.
• Kiszedtem a törpe virágú cínia töveit. Már nem volt szép. Ezzel is előrébb vagyok.
• Leszedtem a körtét és betettem a garázsba, nehogy kárt tegyen benne a hajnali csípős hideg.
• Kiürítettem az egyik hordót, amiben nyáron a vizet tartjuk locsoláshoz. A másik védettebb helyen van, de a napokban ezt is ki kell ürítenem, nehogy  egy hirtelen jött fagy kárt tegyen benne.

Törpe gránátalmánk

Nem tudtam eddig, de most kicsit olvasgattam és már tudom, hogy ehető a termése. Szép titokban gyönyörű almácskákat nevelt, amit meg is kóstolhatunk. Ha nem tehetnénk az sem számítana, mert dísznek is szép, de így kicsit érdekesebb.

Elültettem a csarabokat

A képek nem lettek igaziak,de a növények szépek. Remélem megerősödnek és szépen díszlenek majd. Egy kupacba ültettem őket, részben helyhiány miatt, részben azért, mert több fotón láttam így.

Cicamica is megnézte az új növényeket

Komposzt

Most a télre való készülődéshez hozzá tartozik az érett komposzt feldolgozása is nálunk. Már erre a munkára is régen készülök. Igazából a nyár elején ki szerettem volna szórni az egyik kupacot, de nőtt rajra egy tő cukkini, amely ellátott minket bőségesen cukkinivel, így adtam időt neki őszig.
Napokkal ez előtt letakarítottam a komposzt környékét, így sütötte egy kicsit a nap, áztatta az eső. Ma szép időnek ígérkezett, így a két éves, kisebbik kupacot elkezdtem átrostálni. Átrostálom, hogy a nagyobb, még el nem bomlott darabokat, ne vigyem el a virágoskertbe, és mert tele van a komposzt hatalmas cserebogár-pajorokkal. A rostára egyszerre három lapát komposztot tettem, amiben legalább egy, de inkább kettő pajor mindig volt. A végén tizenkét furiknyi komposztot sikerült kiszórnom. Átrostálni, kiszórni elég fárasztó volt, de a kertnek meg se kottyan ez a mennyiség. Ahogy munkám engedi, a másik, nagyobb kupacot is igyekszem apránként feldolgozni, mert nagy szüksége van rá a növényeknek. Fák, bokrok tövére került ebből az adagból a két ház közé, illetve a nappali ablaka alatti részhez.

Már korábban írtam, hogy szeretnék fehér szellőrózsát. Betértem ma egy nagyobb kertészetbe, ahol csak rózsaszínt találtam. Bementem hát egy kisebbe, ahol viszont, csak a gumóit árulták. Vettem azért, mert viszonylag jó árban volt, aztán majd meglátom lesz-e belőle valami. Szintén vettem három tő csarabot. Mindegyiknek más a lombszíne. Rózsaszín és fehér a virága. Anyát is meglepem egy kúszó fajdbogyóval, mert megtetszett neki az enyém és ennek is nagyon jó ára volt.
Kisebb, nem magamutogató kertészetekben jobb vásárolni, mert jobbak az árak és emberi kapcsolatokat is lehet építeni. Megkérdezik, hogy hol hagytam a gyerekeimet, megtudhatom, hogy mi a helyzet az eladónő szinté óvodás gyerekével és még hasonlók. Ezek lehet untatnak és zavarnak néhány rohanó, emberi kapcsolatokra nem vágyó embert, de én ezektől érzem magam itthon, ahol lakom.

Készülődünk a télre, a rossz időre

Hatalmas munkába kezdtem. Már halogatom egy ideje, mindenféle kifogást kerestem, de ma már meg kellett csinálnom. Több mindent is kellett volna csinálnom, de a legnagyobb feladatot kezdtem el. Ez pedig: a garázs őszi takarítása. Minden évszakban meg kellene ejteni és egyáltalán nem kellene engedni, hogy felhalmozódjanak a lomok, de egyszerűbb mindent lerakni, mint a helyére...
Apa reggel telefonált, hogy hoz egy adag fát télire, hát ennek is helyet kellett csinálnom. Már itt volt az ideje a növények téli helyének kialakításának, így végleg nem volt más választásom, ma csak a garázzsal és környékével kellett foglalkoznom. Apa hozott segítséget, így míg a segítség a fát pakolta, addig apával a garázsban pakolásztunk. Felvitte a padlásra a még használható, de éppen nem használt kategóriába tartozó dolgokat. Rengeteg volt. Nem használt fűnyíró, babakocsi, kiszedett ajtó, lambériázásból megmaradt lambériák... Délre már haza szerettek volna érni, de fél egy lett mire el tudtak indulni. Nagyot lendítettek rajtam. Én biztosan egyedül késő estig küzdöttem volna a lomokkal, és akkor sem lettem volna ilyen hatásos, hiszen a padlásra semmit sem tudtam volna egyedül felvinni.
Most itt egy újabb adag fa, bepakolva a helyére. Rend van a garázsban. Elő van készítve a mályváknak, leandereknek a hely télire. Végre sok lom eltűnt, így be lehet férni a garázsba. Nem tudom meddig tart ez az állapot, de remélem sokáig, bár jobb ha nincsenek illúzióim magunkat ismerve.

Délután lenyírtam a füvet az udvaron és miután megjöttek a lányok az óvodából, a kertben is. Nem tudom kell-e még nyírni idén. Most ez is rendben van.

Szellőrózsa - rózsaszín

Őszi szerzemény, de még nem készítettem róla képet. Jutka néninél csak rózsaszín volt, de fehérre is nagyon vágyom. Az időjárás nagyon kedvező számára, mert egyre szebb. Jól érzi magát.

Sárga levelek a nyírfánk alatt

Nekem a szeptember még valahogy nem ősz. Átmenet két évszak között, bár idén alig volt szép idő szeptemberben. Az október már számomra is igazán az ősz. Nyírfánk alatt minden nappal több a sárga levél, de azért még nem volt igazán hideg, mivel a lombjában azért még a zöld szín a meghatározó.

Az utolsó képen nem látszik a fa teteje, mert már akkora, hogy ha az alatta lévő leveleket is láttatni akarom, akkor már kilóg belőle. Ha lelassul a nedvkeringése le fogjuk vágni a tetejét, mert nem szeretnénk, hogy az itt nagyon jellemző hatalmas erejű szél, a házra vagy a szomszéd kerítésére borítsa egy váratlan pillanatban. Tőlünk két háznyira volt egy gyönyörű példány, de kénytelenek voltak kivágni, mert már nagyon veszélyes volt. Itt keskenyek a porták, ami nem kedvez ilyen nagy méretű fáknak. Nem rajongtam az ötletért, hogy megcsonkítsuk nyírfánkat, de ha esztétikusan csináljuk, - és úgy fogjuk, mert a bátyám csinálja és benne megbízok - akkor ez a legjobb megoldás arra, hogy elkerüljük a későbbi bosszúságot.

A lányok szobájának ablaka

Szeptember végén, így fest a lányok ablaka. A kép nyáron is készülhetett volna, hiszen még teljesen zöld a vadszőlő lombja. Aztán kopogtat az október és jön egy hidegebb éjszaka. És akkor, sárga, vörös lesz az egész fal.

Kínai lilabogyó

Mintha a lányok gyöngyeiből fűztönk volna fel néhányat és azzal díszítenénk fel egy bokrot. Ezt is szeretem. Nagyon kellemes látvány így ősszel.

Ötlevélkés vadszőlő

Amikor bejön a hideg idő, akkor a rigók nagyon fogják szeretni. Most én szeretem, mert nagyon tetszik.