Péntek délutántól Tiszadobon voltunk a lányokkal. Jaki is ott volt, így a lányok jól érezték magukat. Már pénteken volt kalandban részük rendesen. Az udvaron rohangáltak, kiszedték a kicsi nyulakat a ketrecből és simogatták, legeltették őket. Egy kicsi nyúl sajnos elszaladt és később volt alkalmuk megfigyelni, ahogy a szomszéd macskája levadássza és elviszi. Elég szomorú dolog volt, és ki is akadtak kicsit tőle, de megtanulták, hogy egyszerre csak egy nyulat veszünk ki és arra is oda kell figyelni. A nyulas kaland után horgászni kezdtek az esővízgyűjtő hordóban, amelyben egy törpeharcsa volt, amit néhány napja fogott Jaki, Beni, Papa a Tiszából. Beetették kenyérbéllel, aztán elkezdtek pecázni. Persze a hal "fütyült rájuk", vígan úszkált a hordó alján.
Szombaton benti őrjöngés volt soron. Hallgatták a mi gyerekkori lemezeinket - Eperfagyi stb. - és tomboltak rá. Mivel néha esett az eső, ezért ezt benti programként többször megismételték.
Volt még cseresznye szedés, málnázás, paradicsomkaró hurcolás a papának, rengeteg játék az udvaron, dédinél a kacsák kergetése (persze csak módjával), kicsi japán csirkék nézegetése, rengeteg röhögés, bőgés, töltött káposzta, sült csirke, csukapecsenye és egyéb finomságok. Vasárnap Jakit hazaszállítottuk Bocskaiba és mi is hazajöttünk rengeteg cseresznyével és élménnyel megpakolva.
A gyerekek nagyon jól érezték magukat ez biztos, de hogy én rettenetesen lefáradtam az is biztos. Az unokatestvéres együttlétektől úgy felpörögnek, hogy nem bírom velük tartani a lépést, de jó látni, hogy mennyire szeretik egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése