Minden nap van már egy-egy maréknyi a földieprünkön, aminek nagyon örülnek a lányok. Magamat látom bennük, amikor én is ennyire örültem az első szemeknek, és gondosan vigyáztunk rá a bátyámmal, hogy nehogy a másiknak egy szemmel is több jusson.
Mivel új telepítés a földieprünk zöme, ezért túl sokat nem várhatunk még idén tőle.
Reggel még a városban voltam - a lányokat vittem az oviba -, amikor megérkezett Papa, hogy elvégezze a soron következő permetezést. Már mindent takargatnunk kell a fák alatt fóliával, hogy a permetszer ne érjen semmit.
Mire én megérkeztem, a kerttel már készen is volt. Az udvaron is megpermetezte a növényeket, mert támadja a tetű a rózsát, nyári orgonát, arany kőrist. A szárazságban a tetvek támadnak, tavaly a gomba sanyargatta a növényeket, aminek az esős idő kedvezett.
A papa hozott egy hatalmas vödör földiepret a Dédi kertjéből. Rengeteget megettünk nyersen, de lett belőle négy üveg lekvár, és egy nagyon finom vaníliás, piskótás édesség is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése