Jutka néninél

Ma délután meglátogattuk Jutka nénit, és fantasztikusan éreztük magunkat. Nem akartam hosszan zavarni, mert tudom, hogy rengeteg dolga van és inkább szeret most magában lenni, mint társaságban, de szerettem volna venni tőle kövirózsákat. Több helyen is sok jót olvastam a kövirózsáról, és van is olyan helyem, ahol más nem élhet meg. A "kisház"eresze alatt - ami tele van kőtörmelékkel, építkezésről ott maradt kaviccsal - már próbálkoztam néhány dologgal, de semmi nem ment semmire. Így gondoltam a kövirózsára. Tudtam, hogy Jutka néninek rengetegféle van.

Ezek a virágoskert olyan részére kerültek, ahol nagyon rossz a talaj, de nekik éppen megfelelő.

Zsófi elég nyűgös volt, de nagy nehezen összeszedtem, amire szükségem volt. (Zsotya nem akart feljönni a kertbe, hanem a tónál és a "rigós kertben" szeretett volna üldögélni, beszélgetni.) Került még a kosárba egy bíbor kasvirág is.

És a nagy meglepetés, Jutka néni ajándéka a lányoknak!!! Egy felfüggeszthető kosár, amiben kedvükre pihenhetnek. Neki is van egy ilyen felfüggesztve a "rigós kertben", és a lányok mindig nagy élvezettel ülnek bele. Egyszer Jaki is velünk volt és Zsotyával olyan felszabadultan eljátszottak a kosárban, hogy öröm volt látni. Szerintem ez hatotta meg Jutka nénit is. Nagyon szeretjük Jutka nénit és mindig olyan, mintha haza mennénk hozzá. A lányok felszabadultak, őszinték vele és Ő figyel rájuk, szereti Őket. A gyerekek érzik ezt és viszonozzák is minden gesztusát, kezdeményezőek vele.

Apa fel is szerelte Zsuzsi katicás hintája mellé a kosarat, így már Zsotya is tud önállóan hintázni. Egy újabb helyzet alakult így ki, amelyben önállóan, ketten eljátszhatnak úgy, hogy mindketten jól érzik magukat és mi nem kellünk hozzá.

Amikor mindent bepakoltunk a kocsiba Zsuzsi kitalálta, hogy egyedül itt maradna egy kicsit, de Zsófi sem akart lemeredni, így mentek Jutka néninek segíteni íriszeket kiszedni a földből (ezt Jutka néni csinálta) és csomagolni, hogy mehessen mihamarabb a kedves vevőnek a csomag, és gyönyörködhessen benne. Nem is fogja tudni a néni, hogy nem csak Jutka néni, de két kicsi lány is ott volt a csomag összeállításánál. Szilvát ettek munka közben, hogy legyen egy kis élvezet is, én pedig elmerültem egy kis gyomlálásban, ami jól esett, hiszen segíthettem vele egy kicsit Jutka nénin.

Bab, saláta, paradicsom, kukorica

Ma korán reggel, míg a lányok aludtak felkapáltam, elgereblyéztem a hagyma, fokhagyma helyét. A helyére salátát és babot vetettem. Vagy lesz belőle valami, vagy sem, de a magok már lejárnak hamarosan (mármint a csírázási idejük), így jövőre úgyis kidobnám őket. A méteres babunk már virágzik (tavaly ilyenkor már rég ettük) és termés is van rajta. Most bokorbabot vetettem.
Felkötöztem a paradicsomot. Talán még ebben az évezredben eszünk is róla.

A kukorica is megfőtt a lányoknak. Ez valami fantasztikus fajta. Finom édes, gyenge a termése. Nagyon jó!

Egy kis összerendezés a nagy eső után

Végre kisütött a nap és az őszies esők után végre ki lehetett menni a kertbe. Amíg a lányok délután pihentek, addig visszavágtam a levendulákat, megnyírtam a fagyalt és a három rakéta borókát. Ezekkel a rakétákkal folyamatosan kínlódok. Olyan sűrű a lombja, hogy mindig betetvesedik és tavasszal kukacok is voltak rajta. Apa már többször permetezte őket, így most viszonylag jó állapotban vannak. Kiolvastam, hogy fényre, szellőzésre van szükségük, hogy ne betegedjenek meg. Ezért nyírtam meg őket, hogy a nap bejusson a belsejükbe. A tetejéhez nem értem fel ahhoz majd apa segítségét kérem. A vége viszont lehet az lesz, amin már egy ideje töröm a fejem, hogy menniük kell és valami szép, betegségeknek ellenálló örökzöld jön a helyükre.

Ma leszedtem az első adag szedret és el is tettem lekvárnak, egy kis sárgadinnyével feldúsítva. A szeder kevés lett volna magában, de már nem lehetett vele várni, mert kezd rohadni. Három kicsi üveggel lett és kimaradt egy fél üvegnyi friss fogyasztásra.

Felszedtem a hagymát, fokhagymát. Már egyébként is elszáradt a fokhagyma szára, de most a négy napig tartó folyamatos eső következtében végképp eljött a felszedés ideje. Féltem, hogy esetleg rájön még egy adag eső és akkor már elkezd rothadni, nem fog elállni télire. A fokhagyma lehet elég lesz a télen, de a hagyma szerintem elfogy még az ősszel. Kicsi fejek lettek, viszont ahonnan szoktam venni télire a hagymát, ott csak hatalmas fejek vannak, így pont jó lesz, hogy a mi termésünk apró. Kitettem száradni a napra, aztán egy-két nap után megtisztítom és mehet a garázsba. Kiszedtem az elszáradt kaprot is, így teljesen kitisztult a hagyma, fokhagyma helye.

Megint tudtam szedni egy adag kukoricát (ez már a harmadik), három cukkinit, és jó sok paprikát. A kukoricát holnap reggel megfőzöm mire felkelnek a lányok. A cukkinit kirántom, mert Zsotya nagyon szereti. Csak besózom és a sóban áll, amíg sűrű tésztát készítek lisztből és tojásból. Aztán ebben megforgatom a lecsöpögtetett cukkinit és megsütöm. Gyors és finom. Nagyon szeretjük.

Trombitafolyondár

Már tavaly volt rajta egy virág, de idén már igazán szépen virít a trombitafolyondárunk. Megkíván némi igazítást: visszametszés, felkötözés. Adtam neki egy kis műtrágya oldatot is, ami jót tett neki, illetve meg kellett permeteznem, mert a virágok tele voltak tetűvel, de most már szépnek mondható.

Gránátalma

Én nem is figyeltem, csak meglocsolom alaposan naponta, de a bátyám tegnap rácsodálkozott a gránátalmánkra. Én cserépben tartom, mert akitől kaptam, azt mondta így kell. Nem tudom, hogy kibírná-e kiültetve, de sokkal törékenyebbnek, gyengébbnek néz ki, mint azok a példányok, amelyeket kiültetve láttam mások kertjében. Mivel így is gyönyörűen fejlődik, ezért még egy darabig így marad.

Citrom

A folyamatos tápoldatozásnak, öntözésnek, napsütésnek köszönhetően szépen beindult a citromom. Kezdi beérlelni termését, és a hajtásai is egészségesek, nőnek rendesen. A képen még nem látszik, de már visszavágtam, hogy ágas-bogas legyen, ne nagyon nyúljanak meg az ágai. Így lesz tömött, a kertészeti lapok kedvelt szavával élve " kompakt".

Júliusi veteményes

A tikkasztó hőség után megérkezett az eső. A levegő is lehűlt rendesen. A kertről nem nagyon szoktam képeket készíteni, most ezt szeretném pótolni. A paprika gyönyörűen terem, kukoricát már főztünk egyszer és ma tervezem másodjára.

Tegnap nagyon finom főzeléket készítettem egy hatalmas karalábéból. A bab nem nagyon akar futni a karóra. Nagyon beteg volt, kétszer kellett permeteznem, de most már összeszedte magát és minden nappal nagyobbak a hajtásai. Remélem hamarosan elkezd virítani és termés is lesz rajta. A paradicsom is kínlódik rendesen. A gombák megtámadták, permetezni kellett. Már kezd végre érni, de a mostani eső szerintem megint visszaveti. A vízre szükség van, de a leveleket érő eső hatására újra támadnak a gombák. Nem izgatom magam. ez van.

Háttérben a sütőtök hatalmas lombja látszik. Rengeteg kicsi tök van rajta, remélem be is fogja érlelni gond nélkül. Még soha nem ültettem sütőtököt, így nem tudom, hogy milyen veszélyek leselkednek még rá a továbbiakban.

Az uborkából már tettem el télire, kovászoltam és naponta esszük salátának és magában is. Ez is vacakol egy kicsit, de annyi van rajta, amennyire nekünk szükségünk van. A sárgarépa, petrezselyem, zeller is minden nap kerül az asztalra. Nyersen, salátában, főzve.

Gyümölcsök közül most a szeder kezd érni, már lehet róla szemezgetni és még van nyári alma is, illetve néhány túlérett meggyet is lehet találni.

Unokatestvér-találkozó Agárdon

Messzire utaztunk a hétvégén. Nagyon jól éreztük magunkat, sok élménnyel gazdagodtunk. Találkoztunk kedves rokonokkal, múzeumot látogattunk Gyöngyösön, beszélgettünk nagyon jókat, nézelődtünk, ettünk finomakat. Jó volt.

Még menetben, az autópályán megállva, a lányok gyönyörködnek a Mátrában.

Kaktusz

Van karácsonyi kaktuszunk, amelyet a Déditől kaptunk. Szépen virított is, bár most éppen halálán van, de már gyógyítom, és úgy látszik gyógyul is. Egyébként nem vagyok nagy barátja a kaktuszoknak, de Zsuzsi időnként rábeszél egyre. A virágzóakkal kapcsolatban kimondottan gyanakvó vagyok, mert már láttam olyat, amire szalmarózsát ragasztottak, mintha az lenne az igazi virága, és idővel a kaktusz túlnőtte az elhervadni nem akaró sárga virágocskát, amely így a tetejéről az oldalára került. Zsuzsinak viszont most sikerült megvetetnie velem ezt a kis csinosat. Örömmel látom, hogy a virágok reagálnak a fényre. kinyílnak, összecsukódnak, tehát élnek. Tulajdonképpen így már tetszik is.

Liliom

Nagymamám kertjéből való. Nem tudom mi az igazi neve. Talán tigrisliliom?

Lemaradt leander

A múltkori leanderes bejegyzésből lemaradt.

Léggömbvirág (Platycodon grandiflorus)

Bugás hortenzia (Hydrangea paniculata)

Tavaly vettem, így még elég gyenge, de már szépen virít.

Újabb sásliliom

Mocsári hibiszkusz

Két tő mocsári hibiszkuszom van. Ez, ami korábban nyílik már itt volt, amikor ide költöztünk. Tegnap nyílt ki az első virág, de már tele van újabb bimbókkal. Egy virág egy napig él. A másik később kezd virítani, azt tavaly kaptam ajándékba Hajzer Jutka nénitől. Az fehér, hatalmas virágú lesz rózsaszínnel kreppelve.

Utolsónak kinyílt phlox

Júliusi helyzetkép

Napok óta tikkasztó hőség van, ami megviseli az embert, növényt, állatot. Tegnap nem voltunk itthon, de mire megjöttünk kicsit felfrissült a levegő. Volt egy kiadós eső, ami Anya szavaival élve "szinte füstölt", úgy esett. A növényeket megtépázta, megdűtötte. A kukorica szinte teljesen fekszi, de nem izgatom vele magam, úgysem tudok mit csinálni vele. A bokrok virágok is kelet felé hajlanak, mivel nyugatról nyomta őket az idő. Az a jó viszont, hogy lényegesen hűvösebb lett és jó adag eső is esett.

Július elején nyílnak

A hortenziát megviselte a kemény tél, de már kezdi bontani gyönyörű virágait.

Ajándékba kaptamezt a kert tollbugát. Nem nagyon tetszett,de ez az esős időjárás jót tett neki és most teljes pompáját meg tudja mutatni. Mára már megbarátkoztam vele.

Ezt a gyönyörű liliomot is ajándékba kaptam. Tegnap reggel még a csodálatos volt, de a napközbeni forróság nem tett jót neki. Ma már csak ilyen pöttyösen tudtam lefotózni.

Pompázik a bíbor cickafark is.

Kedvesek a kúszó fajdbogyó harangocskái, ahogy megbújnak a levelek között. Nagyon féltem ettől a növénytől, hogy nem marad életben, mert olyan érzékenynek látszott. De a sok virág szerintem arra vall, hogy jól érzi magát.

Phloxok

Leanderek