2011. január 30., vasárnap
Zúzmarás kert
Rendkívül hideg idő volt ma egész nap. Amikor délben jöttem haza a templomból, -9 fokot mutatott az autó hőmérője. De ez is a tél egyik arca. Így a meleg szobából nagyon szép, de valóban hideg volt, mert alig láttam ma madarat az etető környékén. Csak a rigók jártak. Reggel tettem ki nekik néhány almát, azt csipegették. Egy-két veréb, széncinke jött egész nap, pedig friss hájat is tettem ki.
Imádkozni kell
Ma végre eljutottam templomba. Sajnos az utóbbi időben hol a gyerekek, hol az én betegségem miatt nem volt rá alkalmam. Mindenkinek van problémája és aki templomba járó ember, az szerintem mindig azt várja, hogy szóljon hozzá az Úr, mutasson számára utat problémáiban.
Ma lelkészünk, Kósa László arról beszélt, hogy ott kezdődnek a csodák, ahol az ember képességei véget érnek. Amire már nem képes az ember, amit lehetetlennek hisz, az van az Úrnál, abban segít az Úr, csak kérni kell tőle. Az Úrral való beszélgetés, az Ő megszólításának a módja pedig az imádság. Tehát ahhoz, hogy megéljük a csodát, az Úrhoz kell fordulnunk imádságban. Azért van olyan kevés csoda életünkben, mert nem imádkozunk eleget, nem fordulunk komolyan problémáinkkal az Úrhoz. Pedig Ő mindig ott van és várja, hogy megszólítsuk, hogy kérjük.
Imádkoznunk kell, hogy csodák történjenek az életünkben. És hinnünk kell, hogy amit kérünk azt meg is hallgatja, és megadja az Úr. Csak vigyáznunk kell, hogy mit kérünk, mert mi talán nem is tudjuk mi a jó nekünk.
Ez a prédikáció az én életemben most nagyon aktuális. Nagyon köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre az Úr, hogy utat mutatott.
Ma lelkészünk, Kósa László arról beszélt, hogy ott kezdődnek a csodák, ahol az ember képességei véget érnek. Amire már nem képes az ember, amit lehetetlennek hisz, az van az Úrnál, abban segít az Úr, csak kérni kell tőle. Az Úrral való beszélgetés, az Ő megszólításának a módja pedig az imádság. Tehát ahhoz, hogy megéljük a csodát, az Úrhoz kell fordulnunk imádságban. Azért van olyan kevés csoda életünkben, mert nem imádkozunk eleget, nem fordulunk komolyan problémáinkkal az Úrhoz. Pedig Ő mindig ott van és várja, hogy megszólítsuk, hogy kérjük.
Imádkoznunk kell, hogy csodák történjenek az életünkben. És hinnünk kell, hogy amit kérünk azt meg is hallgatja, és megadja az Úr. Csak vigyáznunk kell, hogy mit kérünk, mert mi talán nem is tudjuk mi a jó nekünk.
Ez a prédikáció az én életemben most nagyon aktuális. Nagyon köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre az Úr, hogy utat mutatott.
Pajkos - 2011.01.26.
Nem volt képem róla, de szerda reggelre végre megszületett Pajkos a kiscsikó. Szombaton elmentünk a lányokkal és meglátogattuk. Nagyon aranyos és nagyon különleges színe van. Ugrándozik, szaladgál, játszik, nagyon eleven.
2011. január 27., csütörtök
Nagy döbbenet
Tegnap kicsit később jöttünk el az óvodából mint szoktunk, mert Zsuzsi hittanon volt. Ennek köszönhetően láthattunk néhány óvó nénit és dadust haza indulni. Zsófi meglátta, hogy a néptáncot is tartó Gizike néni utcai ruhában megy ki a kapun, és ekkor jó hangosan megkérdezte, hogy Gizike néni hová megy? Mondom neki, hogy haza. Teljesen elképed és azt kérdezi, hogy miért az óvó nénik nem itt laknak?
2011. január 26., szerda
Madarak
Hólepelbe burkolózva
Már tavaly is tapasztaltam, hogy a hóvirágokat nem zavarja, ha belepi őket a hó, vagy jön egy nagyobb hideg. Nagyobb hidegben lehajtják fejeiket, majd enyhüléskor újra "kihúzzák magukat". Ez most nagyon tetszik, ahogy ott lapulnak a finom lepel alatt.
Megint szakad a hó
Ennek van itt az ideje és sokkal szebb mint a szürke változat. Már reggelre lett egy vékony lepel és reggel óta folyamatosan esik változó intenzitással.
2011. január 23., vasárnap
Napos, de fagyos Vasárnap
Ropogott a hó a talpunk alatt az udvaron, már ahol még van. Gyönyörű napos volt az idő, de egy kicsit csípős. A hóvirágok nagyon lassan, de bontakoznak ki.
2011. január 21., péntek
Séta
Ma tettünk egy sétát a lányokkal a gyönyörű ragyogó, de csípős időben. Ez már a teljes gyógyulás ideje, amikor minden nap egy kicsivel többet vagyunk odakint. Hozzá kell szokniuk újra a csípős, friss levegőhöz, ha a jövő héten menni akarnak óvodába.
A séta mindhármónknak jól esett, bár amikor kiértünk a házak takarásából, majd' lefagyott az arcunk a szélben. Megsétáltatták a babáikat is. Még maradtak volna az udvaron, de fontos a fokozatosság, így jöttünk befelé a jó melegbe.
A madarak szorgalmasan látogatják az etetőt és fogyasztják a kitett ennivalót. Ma rengetegen voltak. Tapasztalataim szerint, ez annak a jele, hogy hidegebb idő jön.
A séta mindhármónknak jól esett, bár amikor kiértünk a házak takarásából, majd' lefagyott az arcunk a szélben. Megsétáltatták a babáikat is. Még maradtak volna az udvaron, de fontos a fokozatosság, így jöttünk befelé a jó melegbe.
A madarak szorgalmasan látogatják az etetőt és fogyasztják a kitett ennivalót. Ma rengetegen voltak. Tapasztalataim szerint, ez annak a jele, hogy hidegebb idő jön.
2011. január 20., csütörtök
Recéshagymájú nőszirom II.
Ma már egy kicsit jobban kinyílt a nőszirom virága és "fel is öltöztettem" kicsit. Most így díszíti az asztalunkat.
Újra fehér az udvar
Tegnap este elkezdett esni az eső, ami később átváltott havas esőbe, majd havazásba. Reggelre vékony hó borította az udvart, de már olvadt is közben. Latyakos, vizes a hó, ami lenyomja a növényeket. Nem nagyon vastagon, de azért megmarad a hó a folyamatos olvadás ellenére is.
Recéshagymájú nőszirom
A Papa mindig hoz valamilyen növényt ajándékba, amikor meglátogat minket. Legutóbb ezt kaptuk tőle. Nagyon szép növény lesz belőle a könyvek szerint. A lányok örömmel nézegetik. Ha elvirít, majd megérleljük a hagymáját és amikor jó idő lesz kiültetjük. Tavaly is így tettünk a krókuszokkal, jácintokkal és most vígan élik életüket a kertben.
2011. január 19., szerda
Itt etetjük idén a madarakat
Mici és Cicamica miatt a madáretetést áthelyeztük az udvar elejébe, de persze itt is vadászgatnak a gazfickók. A madarak viszont nagyon ügyesek és vigyázzanak is magukra!
Cinkegombócot és hájat adok nekik. Verebek, széncinkék és egy-egy (vagy ugyanaz az egy) kék cinke látogatja szorgalmasan az etetőt. Fekete rigók is látogatják a bokrok alját, ahová almát dobunk nekik. Idén több rigó van mint tavaly. Persze a rigók a kertben található bogyókat is fogyasztják.
Címkék:
fekete rigó,
házi veréb,
kék cinege,
széncinege,
tél
2011. január 18., kedd
Tavasz a télben
Ízelítőt kaphattunk az elmúlt napokban egy kicsit a tavaszból. Mi betegség miatt be vagyunk zárva, de amikor ki-ki mentem akkor, érezni lehetett az illatokon és persze a növények is érzékelik a jobb időt. Duzzadnak a rügyek és bújnak a korai hagymások, élen persze a hóvirággal, de a tulipánok is kidugták már pici hajtásaikat.
És itt bújnak a tulipánok.
A kikeleti bangita virágrügyei is alaposan megduzzadtak az utóbbi napokban, ha maradna ilyen az idő - ami nem fog az előrejelzés szerint -, akkor hamarosan virítana.
2011. január 9., vasárnap
Köd, latyak, sár
Szombaton Tiszadobon voltunk. +2-3 fok van, tehát olvad folyamatosan. Rengeteg víz van mindenütt az utak mellett. Belegondolni is rossz, hogy mi lesz itt tavasszal. Nagy pára volt már délelőtt is amikor mentünk, és nem mehettünk a megszokott úton, mert egy részén vízátfolyás van a belvíz miatt. Nem tudtam milyen magasan áll a víz, így nem mertem arra menni.
A lányok főleg benn voltak anyáéknál, mert ebben a nyirkos időben, sárban nem nagy poén az udvaron tapicskolni. Alvás után azért meglátogattuk Dédit és persze Foltost is, akinek kilenc kicsinye született időközben. Ennek Zsuzsi nagyon örül, bár az apukával nem nagyon elégedett, hiszen nem annyira szelíd, mint Foltos.
A visszafelé út elég fárasztó volt, mert alig láttam valamit a sötétben és a hatalmas ködben. Persze az ismeretlen út nehezítette a helyzetet. De rendben haza tudtunk jönni.
Éjszaka, amikor lefeküdtük hallottam, hogy esik az eső, így ma reggelre szinte teljesen elment a hó. Latyak, sár maradt a nyomában.
A lányok főleg benn voltak anyáéknál, mert ebben a nyirkos időben, sárban nem nagy poén az udvaron tapicskolni. Alvás után azért meglátogattuk Dédit és persze Foltost is, akinek kilenc kicsinye született időközben. Ennek Zsuzsi nagyon örül, bár az apukával nem nagyon elégedett, hiszen nem annyira szelíd, mint Foltos.
A visszafelé út elég fárasztó volt, mert alig láttam valamit a sötétben és a hatalmas ködben. Persze az ismeretlen út nehezítette a helyzetet. De rendben haza tudtunk jönni.
Éjszaka, amikor lefeküdtük hallottam, hogy esik az eső, így ma reggelre szinte teljesen elment a hó. Latyak, sár maradt a nyomában.
2011. január 3., hétfő
Új év
Elmúltak az ünnepek, vége van a szünetnek és a mai nappal megkezdődött az óvoda és Balázsnak a munka. A lányok még csak fél napig vannak, mert kell a fokozatosság a hosszú kihagyás után. Féltem a mai naptól, de jól vették az akadályokat. Nem sírt reggel egyik sem, sőt nagyon örültek a barátoknak. Nekem intézkedős napom volt, és a hét is ilyen lesz.
A hó, a hideg tartja magét. Etetjük a madarakat, seperjük a havat, szánkózás, hóember építés a kinti program.
A hó, a hideg tartja magét. Etetjük a madarakat, seperjük a havat, szánkózás, hóember építés a kinti program.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)