Árnyékos virágágyás

A szombati szokásos teendők miatt – takarítás, főzés, mosás – délelőtt csak annyira volt időm, hogy legereblyéztem a veteményes kertet. Ősszel letakarítottuk, de még így is volt rajta másfél furik száraz falevél, elszáradt paradicsomszár stb.  Most sütheti a nap.

Délután nem akartam nagyobb dolognak nekikezdeni, mert nagyon fújt a szél, de aztán elkapott a lendület és végül elég sokra haladtam.

Először rostáltam egy furik földet a komposztról. Aztán átültettem az árnyékos virágágyásból egy tő phloxot és egy tő bordó levelű tűzesőt (Heuchera spp.). Azért nem írom egyiknél sem a pontos nevét, mert nem tudom. A phloxra már nem emlékszem, melyik volt ott. A tűzeső zöldes bordó levelű, de ez nem tudom pontosan a nevét. Ez már a harmadik helye lesz, mert először majdnem kisült, aztán túl sötét helyre ültettem, így bezöldült és elvesztette szép bordó színét. Virága még nem volt.

Ezt egyébként elégé nem szeretem, hogy a kertészetekben nem található meg a növényen a pontos név. Esetleg a kertészetben ki van írva egy táblára és jó esetben, ha van nálunk papír, fel tudjuk írni magunknak. Sok esetben a kertészet dolgozója azt sem tudja, miről beszélünk, és az első adandó alkalommal eloldalog nehogy több kellemetlen kérdést feltegyünk.  Nekem van egy-két bejáratott helyem, ahol biztos lehetek a megbízható segítségben, így elsősorban ezeket keresem fel. Az egyik a helyi dísznövénykertészet, amelyről már írtam. A másik hely egy nagyobb kertészet kicsi lerakata, ahol viszont egy nagyon kedves eladó volt, aki mindig tájékoztatott az aktuális akciókról, a növények pontos igényéről, arról, hogy bár nagyon szép a növény, de ne szeressek bele, mert nagyon érzékeny és nem sok örömöm lesz benne. Igazi vevőbarát eladó, akinek az a fontos, hogy a vevő elégedett legyen és máskor is visszajöjjön, nem pedig az, hogy bármit rásózzon, lehetőleg jó drágán. Sajnos ezt a kedves eladót áthelyezték a kertészet egy nagyobb üzletébe, ahová már nem járok olyan szívesen, de ő miatta fel fogom keresni, mert tanácsai sokat segítettek és jó volt vele beszélgetni. Sokszor úgy mentem, hogy nem veszek semmit, de míg beszélgettünk felhívta figyelmemet egy-két érdekességre, aminek őszintén örültem mindig.

Szóval nekirugaszkodtam az árnyékos virágágyásnak. Először kiigazítottam a téli fűbenövést. Másfél furiknyi jött ki. Ez az ágyás igazán árnyékos lett, mert eddig is a szomszéd ház északi tűzfalának árnyékában volt, tehát reggel kapott egy kis keleti fényt és késő délután egy kis nyugatit. Most azonban ősszel elhelyeztünk a keleti oldalon egy fáskamrát, amely totálisan leárnyékolja egy részét. Nyugat felől eddig is egy Leyland ciprus volt.

Szóval kiszedtem két tő árnyliliomot (Hosta ssp.), melyeket szintén nem tudok pontosan meghatározni. Azért vettem ki őket, mert azt olvastam, hogy a teljes árnyékot egyáltalán nem szeretik, itt pedig ilyenné vált a helyük. Szükségük van egy kicsi teljes napfényre, ahhoz hogy szépek legyenek. Az egyik helyére beültettem a már korábban megvett kúszó hortenziát (Hydrangea anomala ssp. petiolaris). Neki jó lesz itt, remélem. Az árnyliliomokat pedig kiültettem az ágyás szélére, itt remélem, jól fogják magukat érezni.
A már korábban átrostált komposztot kiszórtam a megnagyobbított részre és az átültetett növények alá. Aztán egy újabb adag földet rostáltam és azt is szétszórtam az itt lévő fekete hunyor (Helleborus niger), hortenzia (Hydrangea macrophylla), minibangita (Viburnum opulus ’Nanum’), tarka levelű hóbogyó (Symphorycarpos orbiculatus ’Variegatus), kúszó fajdbogyó (Gaultheria procumbens) tövére és a többi itt élő növényre, növény alá. Aztán megszórtam a tavaly ősszel telepített puszpáng (Buxus sempervirens)gombócok tövét. Előtte persze ezeket is körbekapáltam, hogy a tövük szabad legyen a fűbenövéstől.
Gereblyézés, fű elszállítása a komposztra, seprés, rendrakás és mehettünk be. A gyerekek persze ma is ott sertepeltéltek körültem. Jó volt.