Ültetés, veteményezés, rózsalugas

Délelőtt a földbe került a borsó-, petrezselyem-, sárgarépa-, jégsaláta mag. Bekapáltam az íriszeket, a kertben lévő öt tőke szőlőt, a frissen telepített rebarbarát, a földiepret. Kicsit szeles, hűvös volt az idő, amikor kimentünk Zsotyával, de hamarosan olyan jó idő lett, hogy lekerülhetett rólunk a pulóver.

Most végre tisztáznom kell, hogy bár a blog címe a „Kata kertje”, mi itthon a porta hátsó részében lévő veteményest, gyümölcsöst hívjuk kertnek, a belső dísznövényes részt, amely közvetlenül körülveszi a házat, udvarnak. Szerintem az egyértelműség kedvéért a továbbiakban itt is így fogom nevezni a két különálló részt. Tehát udvar és kert.

Minden nappal több a gaz. Ma is már egy furiknyi gazt vittem a komposztra. Sajnos nem tudom olyan tempóban átrostálni a kész komposztot, amilyen tempóban termelem a komposztálni valót. Már megint nagyon szedett-vetett kinézetű a komposztunk. Olyan nagy mennyiséget kellene itt elhelyeznünk, hogy már nem fér a raklap-rácsok közé, amelyek körbefognák, rendezettebb külsőt kölcsönöznének az egyre növekvő kupacnak.

Délután lefestettem az ősszel elkészült rózsalugast. Ősszel már nem volt jó idő hozzá, így mostanra tolódott.

Gyönyörűek a nárciszok és a barkát bontó nyírfa, amelyen egész nap dolgoznak a méhek.

Leanderek, mályvák

Elég merészen, de kiköltöztettem a garázsból a leandereket (Nerium oleander) és a mályvákat (Pelargonium x Hortorum). Tavaly kevésbé viselte meg a tél a leandereket úgy látom. Most sincsen nagyobb bajuk, csak kicsit kókadtabbak. Attól lehet, hogy egyre nagyobbak, és a hely ugyanakkora számukra, így egy kicsit zsúfoltan voltak. Az újabb teleltetésre ki kell majd találnom nekik valamit. A mályvák a szokásosak. Rengeteg elszáradt levél virág, de ép szárak. Leszedegettem az elszáradt részeiket, megmetszettem a nagyobbra nőtteket. Alaposan meglocsoltam mindet és a cserepeiket feltöltöttem friss virágfölddel. Szerintem elfogyott már tavaly ősszel a muskátlitápom, így újat kell hamarosan beszereznem. Most viszont elég nekik ez a kis felfrissülés. Miután rendbe szedtem a mályvákat és jól megszívták magukat vízzel, felpakoltam az összeset egy árnyékos helyen álló asztalra. Itt regenerálódhatnak a védett helyen, amíg melegebb lesz az idő.

A leandereket lezuhanyoztam egy jó langyos fürdővel, aztán alapos locsolás és új föld járt nekik is. Van egy hatalmas darabunk, amely eddig mindig a hátsó teraszunkon töltötte a nyarat. Már akkora, hogy nem férünk el tőle, és el is hajolt a fény felé. Most ástam egy 5-10 cm-es gödröt, és abba állítottam be a cserepét. Szabadon van, így nem borítja fel a szél. A többi kisebb leander egyelőre ideiglenes helyre került, a terasz elé. Majd még kialakul a helyük, ahogy egyre többet leszünk odakint.

A hátsó teraszról is elpakoltam a télen felhalmozódott lomokat. Még egy lemosás és birtokba lehet venni.

Új növényeim is vannak, de ezekről majd később.

Jácint, tavaszi sáfrány, nárcisz, hunyor

Szombat és vasárnap nem voltunk itthon. Tegnap este, amikor megérkeztünk körbenéztem a kertben Zsófival. A jó idő és egy kis permet eső hatására gyönyörűen bontakozik a kert. Az elmúlt héten megörökített változásokat mutatom most meg. A képeken látható tavaszi virágok: kék jácint (Hyacinthus orientalis), tavaszi sáfrány (Crocus vernus), nárcisz (Narcissus sp.), és az elmaradhatatlan hunyorok (Helleborus sp.).

Jácint

Tavaszi sáfrány

Nárcisz

Hunyor

Fekete hunyor

Veteményes, gyümölcsös

Ma reggel megérkezett édesapám két segítséggel, hogy felássák a kertben azt a részt, ahová veteményezni szoktunk. Ez óriási segítség volt nekem. Amíg a fiúk ástak, apa megcsinálta a lemosó permetezést.

Aztán elmentünk a közeli kertészetbe és beszereztük a már régóta tervezett három almafát. A férjem kedvence a régen Starkingnak nevezett, ma Gloster névre hallgató fajta. Ez piros alma, hogy teremjen is, kellett vennünk mellé olyat, ami be fogja porozni. Ez a Jonagold lesz nálunk. A kertészetben beszereztem még sárgarépa, petrezselyem, uborka, cukkíni, kukorica vetőmagot is.

Itthon apa kiásta a fáknak az ültetőgödröt, amiben a gyerekek is segítettek neki. Őket persze főleg a locsolás érdekelte. Végig ott voltak vele, látták az egész ültetést, tehát már el tudják mondani, hogyan kell elültetni egy gyümölcsfát.

Míg apa megélezte a kapát, ásót, és amit kell, addig én elkezdtem a veteményezést. Vöröshagyma, fokhagyma, borsó. A többit majd a jövő héten, mert most ennyire volt idő.

A benti kertbe került egy tő labdarózsa (Viburnum opulus  ’Roseum’) és egy tő kintre, a gyümölcsösbe. Kaptunk még Tiszadobról egy szép tiszafa (Taxus baccata) csemetét. Magról kelt a szüleim kertjében. A labdarózsák a nagymamám kertjéből valók.

A mai nap rendkívül hatékony, de rettenetesen fárasztó volt. Főleg a két napi, aktív nagytakarítás után.

Egy újabb sorozat a pompás fekete hunyorról (Helleborus niger).

Nagytakarítás a házban

A kertben semmit nem tettem, de a benti nagytakarítás során lezuhanyoztam minden szobanövényt megszabadítva így őket a vastag téli portól. Átültettem egy afrikai ibolyát (Saintpaulia sp.), amely a köztudatban a fokföldi ibolya néven él. Új, nagyobb cserépbe került a télen nagyra nőtt nyíllevél (Syngonium sp.) is. A fikuszok (Ficus benjamina) is nagyon hálásak a langyos fürdőért. Hála az égnek olyan jó idő volt, hogy a locsolócsőben felmelegedett vízzel meg tudtam oldani az udvaron az egész akciót.

Ma is folytatódik a benti munka.

A nagytakarítás vége a kertben

Lassan a végére érek a tavaszi nagytakarításnak a kertben. A kaput a házzal összekötő járda melletti virágoskert szépítése, az árnyékos részben található kis meténg (Vinca minor) sziget fűmentesítése és a még át nem gereblyézett fű átfésülése van hátra. Természetesen aztán is folyamatosan lesz munka, de a tél utáni első átfogó rendbetétel ezzel lezárul.

Aztán persze még a veteményeshez hozzá sem kezdtem. Tegnap szerettem volna felásni annyi részt, hogy el tudjak vetni két sor borsót, de nem jött ki rá a lépés. Nem tudom ma meg tudom-e csinálni. Holnaptól pedig a házban szeretném elkezdeni a nagytakarítást. De lehet, összekeverem a szálakat, mármint a kinti és benti teendőket, és akkor minden napra jut kellemetlen és kellemes feladat is. A kellemetlen a benti munka, mert nem nagyon szeretek a hosszú tél után, ilyen gyönyörű időben idebenn lenni, de ezt is meg kell csinálnom és kész.

Mivel megnéztem az időjárás-előrejelzést, úgy döntöttem, hogy végzek a kerttel. Mára még szép, napos időt jósolnak, de holnaptól már borongósat, némi esővel.

Délelőtt sikerült rendbe tennem a járda melletti virágoskertet és a kis meténget (Vinca minor) is sikerült körbekapálnom és megtisztítani a fűtől, gaztól.

Befejeztem a fű átgereblyézését. A borsóvetés várhat, úgy döntöttem.

Nem tudok ellenállni és felteszek néhány szép képet.